A tárolók gyártásához használt vegyi anyag negatív hatással van az emberek egészségére.
Az emberek fel sem fogják, mennyire káros lehet a műanyag / kollázs My, fotó: flickr, pexels
A konyhában vagy a kórházi szobában is lapulhat műanyag „gyilkos”. A dioktil-ftalát (DEHP) nevű vegyi anyagról van szó, amely mindennapi használati tárgyakban, többek között az élelmiszer-tartályokban és az intravénás injekciókhoz használt zacskókban is megtalálható. A kutatók szerint ez az anyag növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Erről írja az Érdekes mérnöki munka, a NYU Langone Health tudósainak elemzésére hivatkozva.
„Új elemzésük, amely globális egészségügyi és környezeti hatásadatokon alapul, a DEHP-expozíciót 2018-ban világszerte 356 238 halálesettel hozza összefüggésbe, ami az 55 és 64 év közöttiek körében az összes szív- és érrendszeri megbetegedés 13,5 százalékát teszi ki” – olvasható a lapban.
Mint kiderült, ezek közül a halálesetek közül 349 113 közvetlenül a műanyag használatával függött össze.
„A műanyag rugalmassá és erőssé tételére használt ftalátok, mint például a DEHP, bekerülnek az élelmiszerekbe, a vízbe és még a belélegzett levegőbe is. A szervezetbe kerülve káros vegyületekké bomlanak le, amelyek megzavarják a hormonokat, károsítják az anyagcserét és károsítják a szív- és érrendszeri egészséget” – magyarázta az Interesting Engineering.
A tanulmány azt is megállapítja, hogy az anyagnak való kitettség hatásai nem egyenletesen oszlottak el a világon. Különösen Dél-Ázsia és a Közel-Kelet érezte a legnagyobb hatást, egyes régiókban a szív- és érrendszeri megbetegedések közel 17 százaléka a vegyi anyagnak való kitettséghez köthető.
„A Közel-Kelet és Dél-Ázsia egyes részein a DEHP-nek való expozíció szintje hatszor magasabb volt, mint Európában” – mondták a kutatók.
Emellett Kelet-Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel együtt a DEHP-hez köthető szív- és érrendszeri halálesetek több mint 73 százaléka a világon ezen a területen következett be.
„Egyértelmű különbségek mutatkoznak abban, hogy a világ mely részei viselik a ftalátok okozta megnövekedett szívbetegségi kockázatot” – mondta Leonardo Trasande, a tanulmány vezető szerzője.
Mi történik, amikor a DEHP a szervezetbe kerül?
Amikor a DEHP a szervezetbe kerül, számos metabolitra bomlik le, amelyek csendben megzavarják a fontos biológiai rendszereket, például beavatkoznak a hormonok működésébe, megváltoztatják a glükóz- és zsíranyagcserét, és gyulladást okoznak az artériák falában. Ezek a tényezők a szívroham, a stroke és más szív- és érrendszeri válságok előjelei.
„A tanulmány becslése szerint a káros műanyag vegyi anyag hatása a világnak 10,2 billió és 3,74 billió dollár közötti összegbe kerülhet egyetlen év alatt. Ez az összeg nemcsak az egészségügyi költségeket és az elmaradt béreket tartalmazza, hanem a megszakadt életek szélesebb társadalmi értékét is” – írja a kiadvány.
A tanulmány vezető szerzője, Sarah Hyman hozzátette:
„Azzal, hogy rávilágítunk a ftalátok és a világszerte vezető halálozási ok közötti kapcsolatra, eredményeink hozzáadódnak ahhoz az elsöprő bizonyítékhoz, hogy ezek a vegyi anyagok hatalmas kockázatot jelentenek az emberi egészségre.”
A tudósok egyéb tanulmányai
Korábban a tudósok megállapították, hogy egy kínai építkezés lelassította a Föld forgását és eltolta a pólust. A híres Három Szurdok vízerőműről van szó, nevezetesen a Hubei tartományban, a Jangce folyón kialakított hatalmas víztározóról.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a mesterséges intelligencia megtanulja megváltoztatni a véleményét, és ezt jobban teszi, mint az ember. A kísérlet során a botok elemezték a beszélgetőpartnerük nemét, korát, etnikai hovatartozását és politikai preferenciáit, és olyan érvet építettek fel, amely pontosan eltalálta az értékeit és gyengeségeit.
